AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL

A honlapunkon megjelölt szakterületeken, on-line módon, ingyenes jogi tanácsadás igénybevételére van lehetőség.

A szolgáltatás igénybevétele díjmentes.
Feltett kérdésére választ 8 munkanapon belül e-mailben kap, így amennyiben Önt határidő köti, kérem, hogy ne ezt a szolgáltatást válassza.

Kérdezek
Dr. Mogyorósi István
ügyvéd

 

Társasági jogi újdonságok az új Ptk-ban

Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-ei hatályba lépésével hatályát veszti a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) lévén, hogy az eddig külön törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat a jogalkotó beemelte az új Polgári Törvénykönyvbe. Mindez számos változást hoz a gazdasági társaságok szabályozásában.

1. A létesítés szabadsága

Az új Ptk. hatályba lépését követően a jogi személy létrehozásáról a személyek szabadon rendelkezhetnek, valamint a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.

A jogi személy tagjai, illetve alapítói a belső viszonyaik, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, kivéve, ha:

a) az eltérést az új Ptk. tiltja; vagy

b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

Az újfajta szabályozás a jogalkotó szándéka szerint biztosítja a kellően rugalmas, az adott jogi személy igényeinek leginkább megfelelő működési kereteket a tagok, alapítók számára.

2. Valamennyi gazdasági társaság jogi személynek minősül

Új Ptk. egységesen az alábbiak szerint definiálja a gazdasági társaságokat:

3:88 § (1) bekezdés: A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

3:89 § (1) bekezdés: Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.

Mindez azt jelenti, hogy a betéti társaság és a közkereseti társaság is jogi személyiséget nyer.

3. Szigorodik a vezető tisztségviselő felelőssége

Bár nem az új Ptk. Harmadik Könyvében szerepel, hanem a kötelmi jogot tartalmazó Hatodik Könyvben, de itt kell megemlíteni, hogy szigorodik a vezető tisztségviselők felelőssége az e jogviszonyukkal összefüggésben harmadik személynek okozott károkért. Az ilyen károkért ugyanis a társasággal egyetemlegesen felel.

6:541. § Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

Ugyancsak szigorodik a vezető tisztségviselők felelőssége a társasággal szemben a jogviszonyából fakadó kötelezettség megszegésével okozott károkért.

A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint tartozik ugyanis helytállni, azaz csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy:

- a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és

- nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

4. Korlátolt felelősségű társaságok minimum jegyzett tőkéje hárommillió forintra emelkedik

2014. március 15-ét követően Kft-t legalább 3.000.000,- Ft összegű törzstőkével lehet alapítani, a jelenlegi 500.000,- Ft helyett.

De nem ez az egyetlen változás, az egyes törzsbetéteknek nem kell forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak lenni.